-álomidő-

Ausztrália eltérő nyelvű és életmódú őslakosainak a kultúrájában az egyik fő hasonlóságot az Álomidőnek nevezett kozmológia jelentette. Az Álomidő világképe összekötötte az embereket, a tájat, az állatokat és növényeket, a rituális helyeket, a szellemlényeket és az időt.

Az ausztrál őslakosok szemében a kultúra és a környezet egyaránt az Álomidő eseményeinek a terméke. A világ kezdetén az ősök a tetteikkel alakították ki a mai tájat. Mindent, amit megérintettek és minden helyet, ahol megfordultak, saját életerejükkel töltöttek fel.

Miután véghezvitték tetteiket a földön, az ősök visszatértek aludni, és csurungákká változtak. Ez azonban nem vetett véget az Álomidőnek, a hétköznapi életüket élő emberek tevékenységében folytatódott. Az Álomidő és a hétköznapi világ összefonódása mindig valamilyen rituális eseményben sűrűsödik össze: táncolás és éneklés, a szent helyek látogatása, a mítoszok és álmodás által. Ilyenkor a rejtett dolgok megjelenhetnek a formák világában is transzformáció révén. Ezek emelik át az Álmot a múltból a jelenbe.

Az ausztrál Álomidő fogalmának kulcsjelenségei a csurungák. Ezek az ovális és geometrikus jelekkel borított fa- vagy kőtárgyak az álombeli ősök erejének a tárgyiasulásai. Egyszerre térképei a mitikus múltnak és eszközei a vele való kapcsolatnak. Ugyanilyen fontos kapcsokat jelentenek az Álomidő lényeivel a rituális kéreg- és sziklafestmények, a különös hangot adó zugattyúk, a testfestés, a tánctér, az énekek és a hangszerek is.

...érdekesérdekes...

A természetben található tárgyak geometriai leírása olyan régi, mint maga a tudomány. Ezen leíráshoz a mindenki által jól ismert euklideszi vonalakat, téglalapokat, kockákat, gömböket, stb. használják. De a természetben nemcsak euklideszi idomok vannak. Több mint húsz évvel ezelőtt jelentette ki Benoît Mandelbrot, hogy

„A felhők nem gömbök, a hegyek nem kúpok,
a partvonalak nem körívek, a fakéreg nem
sima, és a villám sem terjed egyenes vonalban.”

A legtöbb természeti objektum olyan bonyolult alakú, hogy megérdemlik, hogy geometriailag kaotikusnak hívjuk őket. Lehetetlennek tűnt a matematikai leírásuk, ezért a „matematika szörnyetegeinek” nevezték őket. 1975-ben Mandelbrot ezeknek a szörnyetegeknek a leírására bevezette a fraktál fogalmát, amely a számszerű leíráson kívül az ezekben az objektumokban rejlő szabályosság felismerésében is segít bennünket. Mik is azok a fraktálok? A szó alapjelentésében a fractum (= tört, latin) kifejezés található, amely utal nem csak a keletkezésükre, hanem a struktúrájukból következő érdekes matematikai tulajdonságukra.

-Skinny remix-

Letöltés

-Sorry-

Letöltés

..."FUTURE"...

A gépek 2020-ra valószínűleg felülmúlnak majd minden emberi intellektuális képességet és ugyanolyan érzelmeket lesznek képesek mutatni, mint mi magunk. Egy bizonyos idő után saját öntudatot fognak kifejleszteni, s nekünk majd el kell kezdenünk átgondolni, hogy milyen jogokkal is rendelkeznek.

A jövő hónapról-hónapra egyre izgalmasabbnak tűnik. Gyakran emlegetjük az úgynevezett "régi szép napokat", melyek, úgy tűnik, még el sem érkeztek. A múlt században nagyon sokat hallottunk arról, hogy a körülöttünk lévő világot a tudományok irányítják. Még épphogy csak elkezdtük kiaknázni ezt a tudást és még nagyon sokat kell tanulnunk. Az elkövetkező évszázadban nagyobb technológiai fejlődésen megyünk majd keresztül, mint a kerék feltalálása óta és hamarosan valóban urai leszünk világunknak.

.....zene.....

...Vannak bizonyos érzelmek, gondolatsorok, indulatok, amelyeket pontosan - élet(vagy gép???)szerűen - tükröznek, jellemeznek; akár track-ek, akár csak hangfoszlányok. Érthetővé, ÉREZHETŐvé teszik a "dolgot". Szerintem ha pontosan sikerül akár a gépnek, akár a léleknek megfelelően, megfelelő időben hangolódni, akkor meglepő dolgok születnek......
-ROBotron-

-DORYK-

-GÉPZENE-

-ROBotron-

Ahhoz, hogy a zene megszülessen, nem volt szükség az emberre, csupán a természetre. Az ember csak megfigyelte és leutánozta azt, amit maga körül látott: szívverésében felfedezhette a ritmust, a madarak énekében a dallamot. De az ember nem csak másoló, hanem teremtõ lény is: formát adott a ritmusnak és a dallamnak véletlenszerû ismétléssel, a különbözõ hangok, zörejek összekapcsolásával.

Egy másik elképzelés szerint a kezdeti idõkben a dallamok két-három hangból állhattak, melyeket mindig mozgás kísért. Késõbbiekben már létrejöhettek motívumok, melyek ismétlõdtek, variálódtak. A legelsõ hangszer valószínûleg maga az ember volt, a kezével, lábainak dobolásával és hangjával alkotott zenét.

ROBotron - DM-csybének

Letöltés

ROBotron - daRk spRing

Letöltés